Ezen útvonalon található eme nevezetesség is, melyről Kölcsey Ferenc is írt. Persze nem a Himnuszban! Tehát felzötyögtünk buszunkkal egy nem európai szintű úton, és megpillantottunk egy szocreál jellegű kis művelődésiház-szerűséget, amit annak idején talán étteremnek használtak. Emellett egy kis sífelvonó található, és a domb oldalon kezdődik egy erdő. Az erdőn át felkaptatva a dombra pedig megpillanthatjuk a romokat. Néhol alig látszik ki a földből, de néhol embermagasságú falak is megvannak még. Sajnos eléggé benőtte a növényzet, így sokat nem mutat magából. A várrom mellet van egy kis párkány, közepén egy ukrán zászló, ahol tűzrakásra is van lehetőség, és szép kilátás nyílik a városra. Miután szépen körbejártuk a romokat, meguzsonnáztunk és elindulhattunk új kalandok felé.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.